Hol volt, hol nem volt, éldegélt egy kisbéka egy kút mélyén. Nagyon szeretett ott élni, hiszen megvolt mindene: egy kis víz, amiben lubickolhatott, berepülő bogarak, amiket megehetett, egy szép nagy kerek kő, amin megpihenhetett, és ha felnézett egy kis kerek darabka kék ég is az övé volt. Születése óta élt a kútban a kisbéka, elégedetten …
Mi is ez pontosan? Klub est nők részvételével, ahol játszunk, beszélgetünk, ismerkedünk, élményt és tapasztalatot szerzünk, osztunk meg, figyelünk, nevetünk. Ha épp úgy hozza, sírunk. Érzünk és érzékenyülünk. Honnan a név? ÖNmagunk határain kívül és felül helyezkedve, különböző aspektusok és gondolatvilágok mentén tekintünk ÖNmagunkra és egymásra. Mindezt egy kártya segítségével és Miski Viki life coach (vagyis …
Elstartolt az első ÖN-kívület csoport!!! Nagyon nehéz szavakba önteni az érzéseimet… Hálás és boldog vagyok, hogy én lehetek az az ember, akit néhány másik ember megtisztel a bizalmával, hálás és boldog vagyok, hogy vezethetem és tanúja lehetek ennek a végtelenül pozitív folyamatnak. Képzeljétek el, hogy megérkezik egy csapat lány. Nem ismerik egymást. Kicsit csendesek, kicsit talán …
Van a segítségnyújtásnak, támogatásnak néhány alapszabálya: Ha tényleg szeretnél segíteni, először is mindenképp kérdezd meg, hogy van-e rá igény! Ha a válasz igen, és csakis akkor, adja magát a következő kérdés, hogy milyen formában.Nem biztos, hogy egy fazék tyúkhúsleves kell oda, ahol inkább egy ölelésre, vagy meghallgatásra vágynak. Sokszor az is elég, ha “csak” jelen vagy. …
Volt nekem egy cukorborsó, kőpúder illatú nagymamám. Imádtam! Minket unokákat színházba, moziba, kakaóbárba, kirándulni és még ezer más tartalmas programra vitt. Élete utolsó pillanatáig dolgozott, egy újság főszerkesztőjének volt a titkárnője. Egyedül élt, egyedül oldotta meg az élete minden apró és nagyobb problémáját. Egyszóval egy kifinomult, talpraesett és erős nő volt. Az otthonát a nyugalom …
“én biztosan teljesen hülye vagyok, másnak tuti nincs ilyen problémája” “jajjj… de jó lenne megbeszélni valakivel, aki nem az anyám/párom/bátyám stb…” “csak rugózok, futom a köröket odabent a fejemben és nem látom a kiutat” “legszívesebben kiordítanám magamból, de kinek, minek, hol?” Ismerősen hangzik? Nagyon sokszor hallottam ezeket a mondatokat/kérdéseket az ülések során, és persze azon kívül …
Ketten vagyunk, csakis ketten. Bensőséges a környezet, és nem zavarhat minket senki és semmi. Telefon (a virtuális póráz) kikapcs, nyugodtan kortyolgatjuk a finom kávét és elindul a beszélgetés. Elmond mindent, a pocsék közérzetet, a családi/baráti jótanácsokat, a barátnős tivornyát, a “nemtommiezazegész” érzését. Jól bele van tekeredve a helyzetbe…. Én csak rá figyelek, és lassan körvonalazódnak …
Csodálatos dolog ez a coaching… De hogy is kezdődik?A történet szereplői kitalált személyek (kivéve engem), bármilyen hasonlóság csakis a véletlen műve lehet. Szóval Nicola nem érzi jól magát a bőrében. Nem tudja, hogy mi ez, vagy miért, de nem találja a helyét. Frusztrálja egy csomó minden, amiről tudja, hogy igaziból nem is kellene vele foglalkozni, …
Ömlik mindenhonnan a „gondolkodj pozitívan„… és társai. Azért jó lenne, ha használati utasítást is adnának vele, de ennek híján sajnos nagyon sokan tévesen értelmezik. A pozitív gondolkodás NEM azt jelenti, hogy a reggeli sminkkel együtt felrakjuk a mosolygós arcot és le sem vesszük lefekvésig, történjen bármi. Nyugodtan lehet sírni, és dühösnek lenni, és melankolikusnak is, …
