Ez a kis mese egy nagyon pesszimista (saját bevallás szerint realista) és nagyon közeli ismerősömmel kezdődik. Ha valamilyen megmérettetés adódott, mindig az „esélytelenek nyugalmával” vágott neki. És rendszerint nem is sikerült … sajnos… Pedig a lehetőség ott volt benne is, okos volt, ügyes, erős és még sorolhatnám, de a siker elkerülte, mert önmagát programozta „esélytelenné”. …
