Az idő az pontosan az, amiből mindig rohadtul kevés van…. De miért? És miért nem tud egy nap mondjuk 48 órából állni? Hova megy el ennyi idő?
Hááát drága olvasóm gondold el, hogy ma mennyi időt töltöttél a fészbúkon, vagy más szósöl médián mondjuk hülye quizek töltögetésével (és megtudtad, hogy melyik kenyér vagy?) És mennyit bosszankodással, idgeskedéssel, szorongással, tépelődéssel, önsajnálattal, stb… És mennyit raboltak el tőled mások? Akik csak 10 percet késnek, (akiket talán szintén megszivattak valami késedelemmel), akik evidenciában tartanak azzal, hogy a válaszukra vársz valamilyen ügyben, akik nincsenek egyáltalán tudatában annak, hogy az idő mennyire drága kincs!
Nem lehet állandóan tudatosan megélni minden másodpercet, DE van egy szempont amelyből, ha az idődre nézel, talán másképp látod majd a dolgokat. Számold ki, hány éves – hónapos – napos – órás – perces vagy! megvan? Nos a következő percben ez az adat meg fog változni, mert eltelt egy perc, egy olyan drága perc, ami már soha, de soha többet nem fog visszatérni az életedbe. És ez minden perccel változik, és csak nő a vissza nem térő idő mennyisége. Mindehhez add hozzá, hogy az időd itt ebben az életben véges… LIMITÁLT! Ha ebből az aspektusból nézed, lehet, hogy másképp fogod felhasználni… Talán kevesebbet fordítasz majd negatív dolgokra, talán hamarabb elküldöd a francba azokat, akik ezt a tényt azaz a TE IDŐDET nem tisztelik.
szeretettel 
